Ha jól emlékszem, ez volt az egyik legemlékezetesebb koncertünk. Még azelott, hogy a Vasfüggöny lehullott volna, így elég nehéz volt eljutni Magyarországra. Budapesten nagyon sok plakátot láttam az utcákon, ami a koncertet hírdette. Egy nagy találkozó olt. Összegyujtötte az akkori magyar industrial arcokat. Az "ÁGrumh"volt az elozenekar. Kicsit megváltoztatták a show-jukat. Mi is visszafogtuk magunkat, de emlékszem, így is kiment egy-két hangszóró, a legtöbb felszerelés elég régi volt már. Néhány magyar rádió dását bejátszottam a koncerten, és valaki mondta, hogy a félelemrol beszéltek, ami a Szovjetúnió aacute;ltal megszállt Magyarország 30 éves évfordulóján volt érezheto. Volt ott egy-két titkosrendor is, és a promoter-t sokat kérdezgették, hogy hogyan tudtam ezt megcsinálni. Elég izgatottak voltak.

Sokkal kevésbé éres és kevésbé zörnyu koncertet adtunk, de azért még így is sokkoltuk az embereket. Kb. 500 ember volt ott, a legtöbbjük nagyon örült, hogy láthatja a zenekart. Néhányuk megkérdezett minket, hogy nem-e vinnénk oket ki az országból a kamionukban, de persze ezt nem tehettük meg, hiszen tudtuk, hogy nagy ellenorzés vár minket visszafelé határon.

Emlékszem, hogy mászkáltunk Budapesten, nagyon szép város, néhány cigányt láttunk, akik ruhát árultak, ettünk valamilyen finom süteményt, és csirkét, aminek még rózsaszín volt a belseje. Arra is emlékszem, hogy ettünk sajtos kenyeret, ami nagyon finom volt, és egyszeruen fenomenális érzés volt látni, hogy NINCS McDonalds! Yeh!

Elmentünk egy elképeszto party-ba, valamiféle fehér barlangra emlékezteto helyre a föld alá, ahol néhány nagyon improvizatív jellegu, mindenféle zeneiségtol mentes performance-t láttunk. Valaki összeverekedett a zenészekkel, mert azok lerúgták a színpadról, amikor o csatlakozni akart az eloadáshoz. Ezekután beszálltunk a teherkocsinkba ahol rajtunk kívül még 24 magyar rajongó olt, és felmentünk a hegyre egy házibuliba. Ennek a háznak volt egy titkos szobája, ahol nyugati zenék és videók voltak. Vettünk egy csomó ört, és cuccot tök olcsón, és nagyon jól éreztük magunkat. Dwayne és én megismerkedtünk két kedves lánnyal, akik nem tudtak angolul, de állandóan meg akartak csókolni minket. Ez is marha jó uli volt. Kimentünk a hegyre és emlékszem nagyon ködös ido volt. Eszembe jutott Dracula.

Azóta is vissza akarok menni Budapestre. Persze még nem tettem meg. Rajt van azon a listámon, amin azok a dolgok vannak, amiket újra meg akarok csinálni.

Ogre és én jelenleg arra összpontosítunk, hogy csináljunk egy kisebb turnét Európában ebben az évben, Skinny Puppy néven. Egy nagyon teátrális show-t szeretnénk, ugyanis egész jó ouml;sszegeket ígértek, ha elmegyünk Angliába és Németországba. Nagyon jó enne, ha Budapesten is játszhatnánk.

Remélem, hogy élvezted az élménybeszámolómat.

Üdvözlöm azt a gyönyöru várost, és nagyon remélem, hogy mégegyszer eljutok oda.

cEvin Key | 1999. január 10.