Tavasz van. Nem is akármilyen. Csak úgy fortyognak a boszorkánykonyhák. Rég nem látott-halott zenekarok is leporolták a serpenyoiket. Nincs más dolgunk mint "végigvadászni" az étlapot és rendelni. Ha megengeditek a séf felhívná a figyelmeteket egy fogásra. Igaz, per pillanat nem kapható, de ki tudja...
OK, térjünk a tárgyra: X Marks The Pedwalk. Miért megint egy már nem is
létezo formációról írunk? Rövid magyarázkodás. '95 körül valahol ezt
mondta Rudy R. (:W:) "nézz szembe a ténnyel, az EBM halott!" Milyen
igaza volt. Sajnos azóta sem született olyan zenekar, amelynek
nevét a "nagyokéval" lehetne emlegetni. Jó az öreg a háznál, így szól a
mondás? Bár a múltról is van rengeteg, és mi egyiknek sem szeretnénk
élo példája lenni. Bovebben máskor, máshol.
Amit mindenképpen ki kell emelnünk az XMTP-vel kapcsolatban az az, hogy
ok (is) ráébredtek hogy ezen a kis zenei palettán több járható út is
van,
konkrétan: az Abattoir-tól eljutottak a Desolation-ig, vagy ha így
jobban tetszik: az érzékek helyett az érzelmeket támadták elsosorban.
Reményeink szerint nemsokára exkluzív (ha szabad ezt a szót használni)
hírekkel jövünk velük kapcsolatban.
AMINT VISSZATEKINTEK, JÓ LÁTNI AZ X-MARKS THE PEDWALK, ÉS A SAJÁT
ZENEI KARRIEREM MÉRFÖLDKÖVEIT – ITT
OLVASHATJÁTOK, HOGYAN IS KEZDODÖTT....
A természetestol a szintetikusig
Kicsi korom zongoraóráin lenyugöztek a szintetizátorok. Abban az idoben azonban
– 14 éves voltam – az elektronikus hangszerek nagyon-nagyon drágák voltak.
Szüleim nem rajongtak annyira a szintetizátorokért, ezért kompromisszumként
elektromos orgonán kezdtem játszani. 16 éves voltam, amikor megvettem az elso szintit – a híres KORG
MS20-ast.
A Pop-tól a Skinny Puppy-ig.
Ettol kezdve gyors átváltozáson, fejlodésen mentem keresztül. Eloször
szintisként játszottam egy rock bandában, majd az egyik cimborámmal
megalapítottuk az elso szinti-pop csapatot ("zymotic" néven; nyertünk egy tehetségkutató
versenyen, melyet a városunk rendezett). Ebben az idoben indult a "Neue
Deutsche Welle" (német újhullám) Németországban egy-két igazán érdekes
zenekarral. Lenyugözött pl: a D.A.F. és
a Kraftwerk. A Depeche Mode is akkor kezdett hódítani Németországban. Teljesen
odavoltam a mono "cool" hangokért és az atmoszférikus hangtartományokért.
A következo zenekarok voltak az akkori kedvenceim: á;Grumh, Front242, Skinny
Puppy.
Scarecrow
1987-ben döntöttem úgy,
hogy megalakítom elso zenei projektemet, az alábbi hangszerekkel: 3 szintetizátor,
1 sampler (akai x-7000) és egy dobgép. Az elso számokat egy Steinberg pro 16
programmal készítettem egy Commodore C64-esen. Megkérdeztem az egyik
iskolatársamat (Jörg Böhme), hogy lenne-e kedve beszállni – így született meg a
SCARECROW.
Több, mint zene
A kezdetektol azt akartuk, hogy legyen egy kialakult koncepció a zenénkben.
Mindketten olyan kórházban dolgoztunk, ahol lelki-betegeket ápoltak, ezért úgy
döntöttünk, hogy az emberi lélek lesz a Scarecrow-szövegek fo témája – foleg a negatív és sötét
oldala. A dalokban ezoterikus és spirituális elemek is fellelhetok voltak.
Néhány interjúban azt olvashatjátok, hogy mindketten tanultunk pszichológiát –
sosem tanultunk, de erosen érdekelt a téma.
A szerzodés
Kihoztuk az elso demónkat (amely
az „Evil Dead” címu film mintáit is használta) és 3 kiadónak küldtük el. Egy
pár nap után 2 megkeresett minket, és szerzodést kínált. Volt egy különleges
hívásunk Talla2XLC-tol (most
is jól emlékszem rá). . . Szerzodés miatt hívtak Frankfurtba, a híres Technodrome
International Label-hez.
A Scarecrow-tól a ZOTH
OMMOG-ig
1988-ban jelent meg az
elso kislemezünk, a "black door". Nagy sikere volt Németországban és
a Benelux-Államokban. Mégis, a Scarecrow ideje lejárt. Talla úgy döntött, hogy
új kiadót alapít, és kérte, hogy menjünk vele. Emiatt kellett megváltoztatni a
csapat nevét. Az új elnevezést - X-MARKS THE PEDWALK - Fritz Leiber horror-története
ihlette (amelyet egy Stephen King könyvben találtunk - Danse Macabre volt a
címe). Álneveket vettünk fel, az enyém SEVREN NI-ARB lett, ami „brain nerves” (agyideg)
visszafelé. Jörg a REGAN
ERACS mellett
döntött, a „Regan”–t az „Exorcist” címu film ihlette, az „eracs” pedig a „scare”
(sebhely) visszafelé. Az új kiadó és egyben a zenei otthonunk egy idore,
természetesen a híres ZOTH OMMOG volt, Talla2XLC kiadója.
Az elso lépések
Az xmtp debütáló
kislemezének /ARBITRARY
EXECUTION/
kiadása után készítettük el az elso klub-számunkat (egyben második kislemez),
amely a DANGER címet kapta. Szintén kiadtuk CD DISEASE CONTROL-ként, egy bonus-track-kel,
amelyet az elso és egyetlen xmtp-video „erosített”. A DANGER után vettük fel és
adtuk ki az xmtp minden idok legütosebb zenéjét
- ABATTOIR (12" és 5" CD). Ezt
az elso teljes hosszúságú album követte /FREAKS/ majd eljött az ideje az elso turnénak is (néhány koncert
Németországban és egy koncert Budapesten, Magyarországon). A turné speciális
kiadványaként megjelentettük a 12"/5" CD CENOTAPH-ot. Ez jelentette az xmtp elso
fontos korszakának végét....
Új jövo
Az X-Marks the Pedwalk fontos
láncszemmé avanzsált a világ elektronikus zenei palettáján, azonban Reagennek
és nekem másféle elképzeléseink voltak a zenekar jövojét illetoen. Így
döntöttem el, hogy egyedül folytatom tovább, csak a zenére – ami a
foglalkozásom – koncentrálok. Szabadon és másoktól függetlenül szerettem volna
zenét szerezni. Befejeztem tanulmányaimat a Münsteri Egyetemen, megalapítottam
a T.G.I.F.-Studiót (Thank God It´s Friday azaz
Istennek Hála Péntek Van) és Reagen kilépett.
Új tag
Öcsém - Thorsten –
megalakította zenekarát /DELUGA/, és az elso demójukat a T.G.I.F.
vette fel. A DELUGA másik tagja és vezeto vokalistája a korábbi barátnom Stefanie
volt (Ti ESTEFANIA néven
ismerhetitek). Thorsten és én jól mulattunk, miközben különbözo ötleteket és
koncepciókat találtunk ki és valósítottunk meg, ezért döntöttem: Thorsten lett
az xmtp második tagja. Az álneve RAIVE YARX volt (a „Raive” egyszeru keresztnév, ami akkor jutott
eszébe, „Yarx” pedig az „X-Ray” (röntgen) visszafelé.
A Munka Gyümölcse
Az elso együttmuködésünk a THE TRAP kislemez volt a HUMAN DESOLATION címu albumról- a legsikeresebb
albumunkként tartjuk számon. Újabb turné, újabb kislemez /PARANOID ILLUSIONS/. A harmadik albumunk /THE KILLING HAD BEGUN/ és németországi turnénk után
nem sokkal, a Zoth Ommog kiadta az elso Best-Of-Válogatást, amely az AIRBACKTRAX címet kapta – rajta a híres
ABATTOIR Razormaid-Mix.
Új utak
Az 1995-ös FACER címu kislemezünkkel
radikálisan megváltoztattuk zenei stílusunkat. Techno-Dance-et és
Crossover-Industrial-t vegyítettünk EBM-elemekkel. Elso nekifutásra nagy
megdöbbenést jelentett mind a rajongóink, mind pedig az elektro „színtársulat”
számára (sokaktól kaptunk negatív visszajelzést) no de „aki haragszik,
megbékél”. A FACER siker-számként
szárnyalt (4. lett a német alternatív listán). A FACER után adtuk ki a negyedik
albumot – MESHWORK – a német rajongóktól ugyanaz a
reakció, de hatalmas siker Európán kívül.
Az USA-ban ekkoriban nagy sikereket arattunk, de sosem volt idonk arra, hogy
turnézzunk is a kontinensen – noha a rajongóink mindig is várták és kérték a
koncerteket. Az xmtp mellett
mindig volt valami más jellegu projektem, ekkor kezdtem támogatni a kommersz
zenei produkciókat – nagyobb siker nélkül. A motiváció, hogy idot és pénzt
fektessek zenébe, egyre kisseb és kisebb lett.
A zenei karrierem vége …
… a DRAWBACK címu xmtp
album volt, ami az én személyes kedvencem. Minden megmaradt eronket és
energiánkat beleadtuk, de a rossz promóció és a hiányzó turné miatt nem volt
nagyobb sikere, mint az elozoeknek. Még a T.G.I.F.-Studióval kapcsolatos
terveimet is kitoltam, de az új munka egyre fontosabb lett számomra. A legutolsó ténykedésem a T.G.I.F.-nél egy
PAX album kiadása volt - "high speed digital spirit processing".
Zenei karrierem véget ért 1997/1998-ban,
foglalkozásom megváltozott. Ennek rengeteg oka volt: elszállt a „zene varázsa”,
az elektro zenei színtér nem volt többé az otthonom, annak ellenére, hogy sok
idot töltöttem itt (sok embert, sokféle zenét és céget ismertem meg...)
A másik oldalon ott volt a családom – több idot szerettem volna velük tölteni.
Új jövo
Manapság az egyik ebusiness-cégnek
vagyok a tulajdonosa és egyben ügyvezeto igazgatója. ESTEFANIA a feleségem. Két
fiam van, Lennard és Luis. Németországban élünk, Münster mellett. Nagyon boldog
vagyok mind az új üzleti,- és a magánéletemben, noha a múlt gyakran eszembe jut
(a hosszú, stúdióban töltött napok, orült és érdekes emberek, koncertek stb…)
Az "Experiences"
a Dying Culture utolsó visszatekintése, egyben hosszú ido óta az elso zenei
jel. Bár a T.G.I.F.-studiót teljes egészében eladtam 1999-ben, új zenei
infrastruktúrát kezdtem teremteni magam körül, és talán közeli a nap, amikor új
számok írásához is erot érzek majd...
SPECIAL THANKS: mek-lod
irodalom: xmtp.de
translated by: Agostino