Jelenleg 65 vendég és 0 regisztrált tag
olvas minket. Névtelen látogató vagy.
Sikeres regisztráció
A regisztráció sikeres volt, de biztonsági okokból egy levelet küldtünk a megadott e-mail címre, mellyel ellenőrizzük a regisztrációt.
Regisztráció
Felhasználónevet meg kell adni!
Felhasználónév már fogalt!
Felhasználónév kis, nagy betüt és számot tartalmazhet!
E-mailt meg kell adni!
Hibás e-mail cím!
A megadott e-mail cím már fogalt!
Jelszóemlékeztető elküldve
Az új jelszó elkészült, ellenőrizze e-mail címét a további információkért.
Elfelejtett jelszó
E-mailt meg kell adni!
Hibás e-mail cím!
A megadott e-mail cím még nincs regisztrálva!
Klinik, The
Marc
Verhaeghen 1982 környékén hozta létre a mai napig az
electro industrial/EBM egyik legfőbb alapvetését
a Kliniket. A zenekarnak számos
tagja volt köztük a legendás Eric van
Wonterghem (Monolith, Absolute Body
Control, Insekt, Klinik, Sonar), de a
legnagyobb sikereiket duóként (Marc
Verhaeghen és Dirk Ivens) érték el.
Lázálomba illő külsőségek, hosszú fekete bőrkabátok, múmiaszerű véres gézkötések
... mintha Cronenberg perverz
celluloid álmai keverednének Kafka embertelen látomásaival. Mindez
mágikusan monoton, táncra késztető analóg elektronikával,
a dobgépek sebészi pontosságával és Dirk
Ivens minimalista, kegyetlen vokáljaival.
Az első
két lemezen („Melting Close", „Sabotage" 1985)
érezhető, hogy a zenekar tudatosan követi a sheffieldi industrial máig mérvadó vonulatát. TR dobgépek, nyers
analóg basszusok, a háttérben kavargó analóg effektekkel torzított ének, pszichedelikus zajok, időn és érzékelésen túli
atmoszférák és a jellegzetes már-már a tibeti
rituálék hangzását megidéző fúvósok uralják meg az elménket.
A zenekar tagjai itt még inkább kívülállók. Csak
megfigyelik a betegeket és a torzulásokat, majd a vizitek során kinyert
tapasztalataikat, megérzéseiket gyűrött, pecsétes kórlapokon a haldoklók ágyára
teszik.
The
Klinik: Decay
A következő „Plague" című album már borítója okán is emlékezetes maradt. A fekete bőrkabátban álló pestisdoktor, a
jellegzetes csőrrel egyrészt utalás Nostradamus
próféciáira, másrészt pedig a végletes undor és bezárkózás ikonja számomra. Már
a kezdő track, a World Domination is
érzékelteti, hogy egy dinamikusabb, a feszes ritmusokat és a monotóniát az
invokáció rituális, transzba ejtő eszközeként felhasználó szakaszukhoz érkeztek
el. A tiszta EBM-ként hallgatható „Into
Deep Water" tökéletesen rímel a példaképnek is felfogható D.A.F. „Sex unter Wasser" c. dalára, míg az
albumot lezáró „Plague" c
szerzeményben a kiszipolyozott „beteg„ könyörög fizikai impulzusokért. (Finoman
szólva...)
The Klinik: Into Deep Water
Ezt a vonalat követi a 88-as „Face To Face" album, itt a Slow Death rideg kegyetlensége már a
torture porn határát súrolja, a zseniális „Lies"
című záróakkordot pedig talán a
legdühösebb, legelkeseredettebb dalként tudom leírni, amit ez a szintér
kitermelt.
The Klinik: Lies
Elérkeztünk a 1990-es Black Leather albumhoz. Egy olyan albumhoz, aminek minden dala
önállóan is egy remekmű. Fiatalkorunk (sz)extázisa, dühünk, szorongásos
rángásaink, perverz kíváncsiságunk fekete monolitja ez az album. A
megismételhetetlen Pecsa kisterem
nedvesre izzadt padlója talán még emlékszik azokra az önmagukat véresen
komolyan vevő, ifjú gerillákra, akik ezen dalok segítségével szabadultak meg a
hétköznapok gátlásaitól, banális közönyétől. És a magánytól, hiszen
ismeretlenül is együtt mozdult a kezünk, fekete bőrben, megszállottan, lázban
égve, de együtt mostuk ki a betegséget az elménkből.
Boldogan
visszamennék oda, de már csak az emlékeimben él.
Méltatlannak érzem magam, hogy ezt a lemezt
dalonként elemezzem, de hagy csatoljam ide azt a dalt, ami kiszedi a tömést a
fogaitokból:
The Klinik:
Moving Hands
1991ben kettévált a két
háborús szanitéc útja, Marc számos projektje mellett (a Noise
Unit Bill Leeb-el [FLA], a D.Sign Philippe és Eliane
Fichot-val [Die Form], az
ambient csoda X10) Klinik néven
az instrumentális és nagyon intelligens techno és az ambient irányába vitte el
zenekarát. Dirk Ivens pedig a Dive és Sonar lemezein dolgozott hatalmas
sikerrel.
2003-tól újból együtt koncertezik a két
industrial ikon, a rajongók végtelen örömére és várakozására.
"együtt mozdult a kezünk, fekete bőrben, megszállottan, lázban égve, de együtt mostuk ki a betegséget az elménkből.
Boldogan visszamennék oda, de már csak az emlékeimben él. "
Ez ugye, ha megnézed, csak a Black Leather album dalcímeiből van összerakva. Szeretem az ilyen kép a képben játékokat.