Az analog hangzás nagymestere számomra. Újra visszatért.
Az ötödik sorlemezével rukkolt elő 2012 végén a spanyol Rafael Espinosa. 17 szám és majd 80 perc játékidő. Az egyik legjobb lemez, amit a minimal-electro-tech-noise határán kiadott, véleményem szerint. Igazi különleges ritmikai képletekre lehet számítani a lemez meghallgatása során. Folyamatosan halad, de mégis minduntalan megtöri az ütemeket, ami igazán izgalmassá teszi. Bár ott van az a 4/4-ed szinte mindvégig de mégis, valami vagy előbb vagy később jön a vártnál. Az analog minimalista hangzást /akár mint az ORPHX-nál / szokás szerint tartja és nem veszít a lendületéből, kiegészítve ipari zajokkal és néhány szöveg betéttel. Ez a jövő zenéje. Volt szerencsém tavaly a lemez megjelenése idején élőben is meghallgatni a Maschinenfest-en. Egy óra tömény gépházi zakatolás a már említett analog zajokkal és effektekkel! A teljes ADATÁTVITEL megtörtént.