A Suffer Well klubokba szánt promóciós CD-je (PDCbong37) már napvilágot látott, és az Empty Worldnek is jutott belole. Több külsos készítette az átiratokat, úgymint Tiga, Alter Ego, Narcotic Thrust, Matope és a Mute lemezcég társa, az M38. Szintén ezen a lemezen található meg a Basteroid által készített két Better Days-remix is. Element, az Empty World 3 munkatársa megkagylózta oket. Lássuk, hogyan vélekedik róluk.

Suffer Well (Tiga remix)
Miután meghallgattam a Shake the Disease Tiga-remixét, fogalmam sem volt, mire is számíthatok. Nagyon kedvelem az általa készített Shake the Disease-átvariálást, de úgy gondoltam, a Suffer Wellhez másképp kell hozzányúlni. Ez a szám más szerkezetu, s kételkedni kezdtem, vajon képes-e egy egyéni, jellegzetes mixet készíteni belole. Örömmel jelenthetem, hogy igen, képes volt… Tigában mindig is kedveltem, hogy képes „kortalanná” tenni a zenét, s ugyanezt ebben a remixben is érvényre juttatta. Ez a mix fohajtás a kései 80-as évek újrakeverési stílusa elott, ezzel együtt a mai kor jegyeit hordozza magán, friss és energikus. Ott van benne a rá annyira jellemzo elektronikus hangzás, de egyben hu marad az eredeti változathoz is. Ez a mix keveréke réginek és újnak, s ezzel együtt frankón megállja a helyét! A szám kicsit lassan indul, igazából a közepén teljesedik ki, a végén pedig „elborul”. Az eredeti sávokkal együtt szólnak klasszikus acid house-hangok is – Ewan Pearson muvelt hasonlót a maga Enjoy the Silence-átiratában. Tiga ennél messzebbre merészkedett: a régi dance-hangzásra oly jellemzo zongorabetéteket pakolt a dalba. Igazán büszke lehet erre az átiratára, és azt hiszem, a rajongóknak is nagyon tetszeni fog.

Suffer Well (Tiga Dub)
A dub-változat tulajdonképpen az elozo mix instrumentális változata, annál egy kicsit rövidebb, plusz dobok és hangsávok gazdagítják. Annak ellenére, hogy ez egy mértéktartó dub-újragondolása az eredetinek, Dave énekének hiányával valami elveszett a hangulatból. A sima Tiga-remixben többek között azt szeretem, hogy Dave hangja uralja a számot. Ez a karakteresség nagyon hiányzik ebbol az újrakeverésbol. Egy dub-átirat attól lesz igazán jó, hogy a remixer hozzátesz valamit a saját egyéniségébol, de ezúttal ennek nem sok nyomát látom.
 

Suffer Well (Narcotic Thrust Vocal Dub)
Ez egy igazi földbedöngölos klubmix! Ha majd felhangzik, tutira megtelik a „táncparkett”! A legklasszabb része a basszusszólam, mely szépen nyomul, s viszi magával az hallgatóját. Funkysan progresszív, ettol arat majd nagy siker a klubokban. Sok plusz szintisávot adtak hozzá, melyek egy dallamos, már-már trance-hangulatot teremtenek, de éppen csak annyira, hogy az oly nagyon várt katarzis elmaradjon.  Mát majdnem house mix lett belole, nem sok hiányzott hozzá. Dave hangján és egy két, az eredeti számból kivett hangmintán kívül nem sokban emlékeztet arra a változatra, melybol született. Jó hangulatú remix kerekedett belole, azt hiszem, az alkotók szép munkát végeztek. Ez nem egy mindenkinek szóló átirat, de bulizás közben nagyon fogod élvezni.

Suffer Well (Alter Ego Remix)
Hosszú ideje ez az elso nagyon sötét hangulatú depeCHe MODE-remix, s szerintem sokan áhítoztak már utána. Nem könnyu leírni, hogyan is szól, meg kell hallgatni, mert csak így képest nagy hatást gyakorolni. Hangulata már már ipari, nagyon távol áll az eredeti számétól, s tele van „koszos hangokkal”. A mix legérdekesebb része az ütem, mely a régi, szaggatott electro-stílusra emlékeztet, ehhez társul néha egy-két ütemnyi az eredeti dobokból, s ezzel jelentosen megváltozik a szám dinamikája. Kemény szitihangok keverednek az eredeti hangmintákkal, s egy olyan egyéni mixet hallhatunk, melyben a brutális zúzás kellemesen gyengéd hangulattal párosul. Kár, hogy a Martin által basszusgitárral feljátszott témát nem hozták vissza, mert ettol még egyedibb lehetett volna ez a változat. Semmi kétség, hogy ez a mix a rajongók kedvence lesz.