A
Combichrist még annyira sem próbál a nagy többség számára elfogadható, megemészthető zenét produkálni, mint amennyire a
Prodigy vagy mondjuk
Marylin Manson teszi, sőt: a két ismert előadó zenéje eleve csak avatatlan fül számára tűnhet hasonlónak, hiszen a
Combichrist egy komoly underground gyökerekkel bíró, következetesen kompromisszummentes műfaj egyre ismertebb képviselője.
A formáció központi alakja, a norvég
Andy LaPlegua az
Icon Of Coil nevű zenekarral vált ismertté a '90-es évek végén, majd Amerikába költözvén alakította meg 2003-ban a Combichristot, saját projektként. A zene maradt az
eredeti industrial, electronic body music (EBM) műfaj keretein belül, ám annál letisztultabb, kevésbé koszos hangzású irányt vett: így Andy ma már önálló műfaji meghatározással, techno-body-music néven aposztrofálja saját ténykedését. A többi ráaggatott jelző is segít a behatárolásban: a
ggrotech, terror EBM, hellektro: igen, itt egy amúgy is feszes és hangos zenei irányzat "
mégdurvább" változatáról van szó.
Amely koránt sem csak a zenéről és a "
táncról" szól, hiszen mind a videókon, mind pedig élőben hangsúlyt fektetnek a megjelenésre, elég csak a legutóbbi klipet, a
Sent To Destroy-t végignézni . Leginkább egy műszak utáni woodoo-maszkos kohómunkás-brigádra emlékeztet a csapat (egy dögösen maszatos szőkével kiegészülve), akiknek eszelős, gázmaszk mögötti pillantásaiból és grimaszaiból az is kiolvasható: nem a virágos mezőkről fognak az rozsdás-olajos
ipari háttér előtt andalogni.
Annak ellenére sem, hogy amúgy mindenkit érintő, a világ és a közösség problémáira hívják fel figyelmünket: ezt talán semmi sem szemlélteti jobban, mint 2007-es albumuk címe:
What The Fuck Is Wrong With You People? A többi is magáért beszél:
Kiss The Blade; Sex, Drogen und Industrial; Today We Are All Demons. Ez utóbbi a legfrissebb lemez, melyen Andy újabb magasságokba tornázza fel a keménységfaktort, és még ijesztőbben eregeti magából a dühöt és a démonokat. A zene tehát tökéletesen alkalmas arra, hogy igazi elektró-pokollá alakítsa egy estére a Dürer kert nagytermét, s ebben a szintén beszédes nevű amerikai elektro-industrial együttes, az
Aesthetic Perfection is besegít majd.