H. R. GIGER kiállítás - Bécsi élménytárlat
„Alien-ek, humanoidok és a huszadik századi ember tudatalattijának misztikus teremtményei a foszereploi a KunstHausWien "Giger Bécsben" c. kiállításának, amely a szürrealista festo, szobrász, építész és dizájner fantasztikusan félelmetes világába kalauzolja el a látogatót."
Biomechanikus scifi-horror kultusz a bécsi KunstHaus-ban
"Aki uralja a múltat, az uralja a jövot is, aki uralja a jelent, az uralja a múltat is"
- G. Orwell
A zseniális muvész H.R. Giger rajongói most megtekinthetik több mint 100 muvét a bécsi KunstHaus-ban október 1-ig. Kis csapatunk is felkerekedett a múlt héten, hogy örökre szívünkbe rejtsük ámulatba ejto csodálatos alkotásait.
„Alien-ek, humanoidok és a huszadik századi ember tudatalattijának misztikus teremtményei a foszereploi a KunstHausWien "Giger Bécsben" címu
kiállításának, amely a szürrealista festo, szobrász, építész és
dizájner fantasztikusan félelmetes világába kalauzolja el a látogatót.
A német kukásautók mechanikus-erotikus muködése ihlette például 1979-ben a "Passagen"-képsorozat
megalkotására, amelynek 2004-ben 3D-ben is visszaköszöno darabjai
többek között a pokol kapuját és a születést szimbolizálják Giger számára. A sablonok és a stencilezés adta lehetoségeket igyekszik feltérképezni és kiaknázni "N.Y. City" címu
sorozatában, amelyben felsejlik az ENSZ-palota és a WTC homlokzata is.
A szürrealista holdbéli tájairól, álomvilágairól ismert Giger egyébként a Ridley Scott Alien címu filmjéhez tervezett urlényeivel vált világhíruvé, amelyek még az Oscar-díjat is meghozták számára.
Az
osztrák fovárosban bemutatott 113 festmény, ceruzarajz, fotomontázs,
plasztika és fénykép között látható többek között a híres "Passagen-Tempel" 3D-ben és a "Harkonnen"-bútorok, amelyek eredetileg A Dune címu filmhez készültek.”
– forrás: Bauer Krisztina, Compress – Bécs Város Képviseleti Irodája
Giger muvészete
egyedülálló, posztindusztriális mechano-sexuális muvei foként a testrol
és a testiségrol, genitáliákról, gépekrol, ill. modern organizmusokról
szólnak. Egy gépiesített idegen világot teremtett, melyben egyszerre
van jelen öröm és fájdalom, születés és halál, félelem és báj. Giger
szemmel láthatóan kiváló anatómiai ismeretekkel rendelkezik és orült
zsenialitása lenyugozoen ábrázolja a fiktív mechanizmusokat. Minden
muvében ott rejlik a tökéletességre való törekvés és az aprólékos
részletkidolgozás. Képei szinte élnek, lekívánkoznak a vászonról. Ez a
fiktív világ már-már valósnak és elevennek tunik a szemlélo
képzeletében.
„Van benne egyfajta szépség és remény valahol, ha keresed” - H.R.G.
18
fos kis küldöttségünk, izgalommalteli várakozással indult neki a bécsi
kirándulásnak, hogy megcsodáljuk a muvészóriás fantasztikus és
dermeszto alkotásait.
Vidám hangulatban érkeztünk Bécsbe, ahol utunk egybol a KunstHaus
felé vettük. Maga a múzeum, érdekes, tetszetos, modern, mozaikokból
kirakott színes falai és oszlopai vidámságot tükröztek. Belso tere
szintén látványos, szökokút és pálmafás kerthelység tarkította. A
belépok egy mozaikkirakó darabjai voltak. A többszintes épület két
legfelso szintjén volt a Giger kiállítás elhelyezve. Már ahogy
felértünk rögtön az egyik kedvencemmel, a hatalmas fémtákolmánnyal, az
ezüstszínu „Birth Machine” monumentális
fémverziójával találkoztunk. Ahogy haladtunk beljebb, egyre csak
tárultak elénk a leírhatatlanul magávalragadó kultusz alkotások. Olyan
csodálatos muvek, mint
pl. a Korn-énekes, Johnathan Davis-féle noi test - mikrofon, vagy a falra akasztott szárnyas lény, a Guardian Angel, a fém lények a Species szériából, vagy olyan képek, mint a Li I, a Biomechanoid sorozat, a Baphomet, a The Trumpets of Jericho, és a Landscape kollekciók, stb. Akadtak grafikák is és hát persze az elmaradhatatlan életnagyságú Alien szobor is ott díszelgett, fából faragott testével, fém fejfovel és karmokkal. A „Passagen” tökéletes industrial képzodményérol, a rozsdás, „átjáró” darabjairól már nem is beszélve. „Harkonnen”
bútorai közül is volt fém grerincoszlopos szék koponyás támladísszel,
és impozáns koromfekete tárgyaló asztal bordacsontokból álló
lábazattal, bordacsontos hatalmas székekkel melyeknek a tetején lapocka
csont, a két asztalfon pedig koponyacsontok ékeskedtek.
„Szeretem
kombinálni az emberi lényeket a teremtményekkel és a biomechanikával.
És imádok csontokkal dolgozni – elementárisak és funkcionálisak, és
mindezeken túl az emberi lény részei. Rengeteg csontom van a Zürich-i
lakásomba és tanulmányozom, ill. modellezem oket.” - H.R.G.
Mosolyogva néztem a mini mutáns Alien szobrot és a Beggar
„kétlábkalap” muvét. Órákig lehetne ragozni a muvész zsenialitását,
nehezen tudtunk eljönni ennyi csodálatos remekmu társaságából. Közben
felváltva folyton ort kellett állnunk, a többször is figyelmeztetoleg
ránkförmedo teremror portyája miatt, mivel a fényképezés nem volt
engedélyezve a látogatók számára. Persze ezzel egyik „turista” sem
törodött, ahogy mi magunk sem. Boszen fényképeztük lopva a fétiseinket.
Végül fájó szívvel elhagytuk a múzeumot. A bejáratnál még betértünk a
„muvész shop”-ba, ahol ki-ki megfelelo souvenirt, postert, képeslapot
vásárolt. Ezután szétváltunk, s a társaság egyik fele a Hofburg Múzeumba a másik fele városnézésnek indult neki.
Rövid biográfia
Hans Rudi Giger a svájci Churban született 1940 –ben majd 1962-ben Zürichbe
költözött, itt járt az iparmuvészeti foiskolára is. Tusrajzokat
publikált, amit 1965-ben ki is adott. Elso filmjét 1967-ben készítette „High and Heimkiller” címmel F. M. Murer segítségével. Egy évvel késobb a Swiss Made
c. filmjét szintén Murer segítségével készítette és 71-ben, majd
sikeres kooperációjuk tükrében elhatározták, hogy készítenek egy
dokumentum filmet „Átutazók (Passages)” címmel.
Közben világszerte elkezdik terjeszteni elso posztereit, és kosztümöket
is tervez a Zürich-i színháznak. Megjelenik az elso Giger katalógus „A RH+ „címen. Az elhunyt Friedrich Kun tiszteletére festi a „Hommage á Friedrich” c. képet. Késobb megbízást kap az Emerson Lake and Palmer csapattól, egy lemezborító elkészítésére. 1974-ben a Bünderni Múzeum kiállítja Giger, Claude Sandaou és Walter Wegmüller közös munkáját a Daydream-et.
Ugyanebben az évben tiszteletbeli vendég a Madridi és Brüsszeli
fantasztikus-filmfesztiválon. 1975-ben egy 40 perces dokumentum filmet
készítenek Necronomicon címmel az addigi munkáiról. Elkészíti David Lynch „Dune”
c. filmjének díszletterveit is amit végül nem használnak fel. Az
áttörés - ami ot leginkább híressé tette és amivel berobbant a
köztudatba -, 1978-ban következett be, amikor is Ridley Scott felkérésére elkészíti az „Alien” designját, megalkotja a „tökéletes organizmust” ami a mai napig a scifi-horror legnagyobb kultuszfigurája világszerte. Ezzel Giger elnyerte a „Legjobb Vizuális Effektusnak” járó Oscar díjat is. Bár az Alien 4-bol kiakarták semmizni, nem is kérték fel a Ressurection tervezéséhez. Errol bovebben itt olvashattok. 1995-ben a mester újabb szörnyet teremtett SIL-t, Roger Donaldson „Species” (A lény)
c. filmjéhez. Számos felkérést kapott reklámfilm, és egyéb grafikák
tervezésére. Muvei ismertek és elismertek széles e világon. A
szuperorganikus Idegen, Alien, a parazita szörnyeteg
több fejlodési státuszon megy keresztül mire eléri nyáladzó szürreális
küllemét, azaz kifejlett állapotát. A scifi-fogyasztó társadalom
napjainkig kultikus lénye akárhogy is vesszük, H.R. Giger, a szüloatyja jóvoltából érhette el frenetikus szörnykarrierjét.
A muvész mind a mai napig Svájcban él és alkot.
A társaság többi tagja kultúrkörútja során meglátogatva a Hofburg Múzeumot megtekintették a híres ”Longinus lándzsáját”. Longinus egy római százados volt, aki a keresztfán kiszenvedett Jézus
oldalát lándzsájával felnyitotta. Szemkórságát Krisztus vérének egy
cseppje gyógyította meg. A lándzsához számos legenda kötodik. Longinus miután megtért, az apostolokhoz csatlakozott és lándzsáját Szent Péternek adományozta, aki magával vitte Rómába. Itt orzik a mai napig a Szent Ágoston templomban. A „Végzet Lándzsáját”amit szintén Longinus fegyverével azonosítanak lehetett most megtekinteni a bécsi múzeumban.
Beszámoló: Serial Killer
A fotókat: Perla és Bat, Evelyn és eGr, valamint Krisz és Davina készítették.
KunstHausWien
Untere Weißgerberstraße, 13
1030 Wien
Tel: ++43-1-712 04 91
Fax: ++43-1-712 04 96
Hozzászólások
Jelenleg nincsen hozzászólás!
Hozzászólok
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!
|
Facebook
|