2008.02.15, Péntek 13:00, Ferihegy 1

Nadja, a zenekarok managere érkezik elsőként Berlinből, mi frissen és üdén várjuk Szilvi barátnőmmel, hogy végre kijöjjön azon a bizonyos ajtón. Még mindig várunk, én elgondolkozom, tényleg ezt a gépet mondta, valami ilyesmire emlékszem, sokat aludtam, de azért tudnék még aludni, no mindegy csak megérkezik. Végre jön, halál sápadt fejjel próbálja angolul elmesélni, hogy az erős széllökés miatt háromszor kezdett el landolni a gép. Hotel, utána kis városnézés, de hideg van és nagyon fúj a szél, ezért inkább kávézunk. Mire visszaérünk kedves kis kék mikuláscsomag fogad az autó szélvédőjén, no igen, ezek a nem várt plusz költségek. Nadja pihen kicsit, mi haza, majd vissza a hotelhez estére, ugyanis érkezik a belga különítmény. Thamas várja őket Ferihegyen, mi addig az After Musicban melegszünk. Ez az a pont ahol véget ért az unalmas rész, a pihenéses nyugis időszak, a - már nem fiatal - flamandok, olyanok, mint a gyerekek, mindenhez hozzá kell nyúlni a recepción, amíg én próbálom intézni a szállást, röpködnek az iszonyatos fáradt poénok, izzik a levegő. Nem is várunk rájuk sokat, leteszik a pakkokat, már indulunk is vacsorázni a Menzába.

Örülnek minden ABC (Absolute Body Control) feliratú közértnek, a Menza is tetszik nekik, mindenáron csülökpörköltet akarnak enni, mert olyan jól hangzik. Végén cigánypecsenye, borjúpaprikás és káposztástészta, no meg magyar sör, imádják a Sopronit. Sajnos visszaadni nem lehet szóban ezt a pár órát, de a végére én már sírok a nevetéstől, Peter (Borg) produkálja magát rendesen, konyhamalac és házi bohóc egyszemélyben. Felhőtlen beszélgetés és jókedv, közben eldöntjük, hogy beülünk majd még az After Musicba kicsit, amiből a végén Szimpla lett. Teljesen teli volt a hely, leülni nem tudtunk, a csocsó asztalra is vártunk bő egy órát, de addig is csúszott a sör rendesen. Végre találtunk egy fél asztalt, meg csocsóztunk is, ittunk is még bőven mire úgy döntöttek, hogy most már aludni kéne menni. Mint kiderült ez csak Eric VW-re és Nadja-ra volt értendő, Dirk és Peter még inna egy pár korsóval, amit már az After Musicban követtünk el. Éreztem, hogy ebből még baj lesz, végeredmény tizensok korsó sör és hazaérkezésem reggel olyan kilenc vagy tíz körül.

2007.02.16., Szombat 14:00 Ferihegy 1

3 óra alvás után nem érzem magam túl fittnek, de menni kell az olaszokért a reptérre. Az arcomon kiül a fáradság és a másnaposság, próbálok sminkkel korrigálni, nem megy. Ez van. Az olaszok jóval szelídebbek, visszafogottabbak, az amerikai rész csak simán laza. Ismét hotel, majd egyből a Kék lyuk, már várnak minket, épül a hang és a színpad is. Itt találkozom mai nap először belga mulatótársaimmal, akiken szintén látszik a tegnap este, de korántsem annyira, mint rajtam. El is szégyellem magam rögtön. Viccelődve megbeszéljük, hogy mindenki kissé másnapos és nem iszik többet alkoholt, na persze. A backstage-ben meleg kaja vár minket, amíg esznek, addig mi elugrunk a dobért, mire visszaérünk már jó a hangulat. Készítünk egy interjút még Eric VW-vel és Dirk Ivenssel, aztán egy gyors fotózás is lezajlik, ami most nekem nem megy a legjobban és az urakra is ráfért volna egy gyors smink.

Interview with Dirk Ivens and Eric Van Wonterghem

Portrait photos about Dirk Ivens and Eric Van Wonterghem

Közben Bahntier beállás majd utána Monolith is. Minden jól szól, meg vagyunk elégedve a hanggal, így visszatérünk eszegetni és iszogatni. Este hét órára már elfogyott egy üveg vodka, de látom, hogy Dirk rendíthetetlenül kólázik én meg bombával próbálom magam ébren tartani. Nyolc órára még nyitás előtt már megérkeznek az első vendégek, többek között a cseh barátaink is, akikre nagyon büszkék lehettünk, hiszen 8-an vonattal vágtak neki a hosszú útnak csak ezért a buliért, továbbá elég rendesen végigkamerázták az egész napot és a bulit.

Bahntier Soundcheck

Fél kilenc, hivatalosan is elindítjuk az Industrial Fusion második felvonását a Skinny Puppy 2007 szigetes koncertvideójával. Legnagyobb örömünkre már ezt is nézik jó páran, többek között a fél SP (Justin Bennett, William Morrison) és persze a többi zenész is. Mint később kiderült, nagy sikere volt az anyagnak, mindannyian kértek belőle és bíztattak, hogy küldjük el Cevinnek és Ogrénak is. Ezután Thamas kezdi a felpörgetni a hangulatot, ez alatt a backstage-ben már fullon van a jókedv és az iszogatás. Itt még kevesen táncolnak, pedig erős settel készült Thamas, ami nekem személy szerint az egyik legjobb volt az este, de mindenki még a pultnál alapozza meg a hangulatot és beszélget. Ezután következik Liquiddel vs settünk, amit én most inkább Liquidre bízok, mert nem érzem magam a toppon, így csak szelektálok, ő rakosgat. Itt már akad egy két táncos lábú, a végén egyre többen, szinte sajnálom kicsit hogy 23:00-kor abba kell hagynunk a koncertkezdés miatt.

Sejtelmes bevezetővel kezdetét veszi a Bahntier, egy kistévén keresztül nézhetjük, ahogy Stefano a backstage-ből kijön a színpadra, majd játszik még egy keveset a kezében lévő kis kamerával. Ahogy elindul az első szám, szinte lesújt ránk, az élődob még durvább hangzást biztosít. Legnagyobb megdöbbenésemre tele a tánctér, láthatóan mindenki élvezi a koncertet, elől még egy kisebb ugrabugra is kialakult. Az is kiderült, hogy van egy pár szám, amit ismer a közönség, ezek inkább a Blindoom-ról vannak, mindenesetre kellemes meglepetés. Stefano érdekes mozgáskultúrájával és performanszokkal próbálja sokkolni a közönséget, mi meg átadjuk magunkat a ritmusnak. Sajnos teljes értékű koncertelemzést és beszámolást nem tudok írni, mert sok egyéb teendőm is volt, ezért nem néztem elejétől a végéig a koncertet, de tény, hogy kellemes meglepetés volt nekem a Bahntier, később kiderült, hogy a srácoknak is itt volt eddig a legjobb közönségük. A koncertet egy kis noise improvizálással zárják, majd gyorsan átadják a színpadot a technikusoknak, hogy máris jöhessen a Monolith.

:BAHNTIER//

Az átszerelés alatt megpróbálkozunk bemutatni pár számot a KetVector, The Infinite Regress című albumáról, amiből három darabot ki is sorsoltunk a hivatalos release party alkalmából. A sorsolás sok eredménytelen húzás után egyszerű „aki kapja, marja” játékba megy át. Közben kiderül, hogy a Monolithnál kisebb technikai probléma akad, amit szerencsésen megoldunk, így kezdődik az est fénypontja.

Úgy néz ki Eric vagy nagyon bízik a zenéjében, vagy lusta a színpadképpel foglalkozni, mindenesetre egyszerűen kipakol és nyomni kezdi nekünk minden extra nélkül. Én azt hiszem az előző lesz, mivel egyből mindenki megmozdul a tempóra, amit Van Wonterghem hűvös egyszerűséggel celebrál nekünk. A különbség szemmel látható a két előadás között, míg a Bahntier alatt a közönség egy része állva bámult a színpadra, itt aki bent van, az teljes révületben táncol, a hátsó sorokban felfedezni vélem az olaszokat és belgákat is. Olyan slágerek hangzanak el, mint a Technobuddha vagy a Biosphere, az egy órás blokkban minden benne van, ami kell egy jó Monolith show-hoz. Még most sem tudom felfogni, hogy a koncerten mennyivel többet kapok hangzásban, pedig amíg csak a lemezt hallgattam, nem hittem hogy élőben lehet még erőteljesebb, mégis zongorázni lehet a különbséget. Egy-egy számnál a basszust a gyomromban érzem. Ahogy körbenézek, csak kellemesen elfáradt vigyorgó embereket látok. Kellemes megelégedettséggel megyek hátra, közben hallom is hogy vége, a közönség még tapsol, de tudjuk, hogy ennyi.

MONOLITH:

Nincs is időnk pihenni, máris a DJ pult mögött DJ Skullscraper aka Dirk Ivens és hűséges társa DJ Borg. Nehéz feladat várt rájuk, ugyanis két kimerítő koncert után kellett további mozgásra bírni a közönséget, ami saját bevallásuk szerint elég jól sikerült. Másfél órás VS után Fatman zárta a bulit, de sajnos én ennél a résznél már a taxiban ültem, és alig vártam hogy ágyba kerüljek.

DJ's:

2007.02.17., Vasárnap 12:30 Ferihegy 1

Fáradtan, de jó kedvvel ülünk a reptéren, Nadja gépe nemsoká felszáll, elbúcsúzunk tőle, közben szó esik arról, hogy szívesen lát minket Berlinben, mi biztosítjuk, hogy majd szaván fogjuk. A belgák gépe még két óra várakozás, addig még elfogyasztunk egy kávét és kellemes fáradt hangulatban ismét poénbombákat kapunk az arcunkba. Szintén érzékeny búcsú, és máris irány a hotel, az olaszok még itt vannak. Mivel csak este mennek haza, velük még elmegyünk egy városnézésre, vár és egyéb közhelyek. aztán egy kellemes meleg kávézás után őket is hazaengedjük. Végül olyan este 9-re jóleső fáradsággal és vigyorral a fejemen ágyba kerülök és lezárom magamban ezt a mókás három napot.

setlistek:

Bahntier:

without shape
cramp
worried words
candyman
panic flame
chemical zoo
stainless
hiding face
entrap voices
phagocyte/oblivion
improvisation

DJ BORG

Block 57 – There’s Nothing Real

Haus Arafna – Holocaust

Ohgr – Pore

Front Line assembly – The Blade

The Hacker – Flesh & Bones

Fad Gadget - Lady Shave

Clock DVA – The Hacker (Programed 1)

T. Raumschmiere – Monstertruck Driving

LFO - Freak

Tiga – Burning Down! London’s Burning (12”mix)

KMFDM – Los Ninios Del Parque

Die Krupps – Metal Machine Music (album)

NIN – The Hand that Feeds

Laibach – Tanz mit Laibach

Fixmer/McCarthy - Freefall

DJ SKULLSCRAPER

Depeche Mode – The Dead of Night (Electronicat remix)

Sonar – Badman

Espledor Geometrico – Moscu Esta helado

DAF – Der Sherrif

. . .

. . .

a többit homály fedi ;)

Szöveg & Fotók: Davina