Az
Armageddon Dildos
esetében olyan érdekes helyzet állt elő a 90-es években, hogy hazánkban
szinte ugyanolyan népszerű volt, mint tőlünk nyugatabbra. Ez azért nagy
szó, mert akkoriban nagyon kevés külső „inger" jutott el az alternatív
elektronikus zenét kedvelő magyar fülekhez.
A 80-as évek végén
Uwe Kanka és
Dirk Krause által alapított együttes
Never Mind klipje látható volt a
Magyar Televízióban, az
Armageddon Dildos 4 alkalommal (1991, 1992, 1994 és 1995) is fellépett a
Petőfi Csarnokban önálló koncert, vagy fesztivál keretében. (
... tovább )
Az alapvetően elektronikus projekt érdekes, egyedi módon ötvözte a
punkos polgárpukkasztás provokatív, cinikus, beteges humorral átitatott
témaválasztását az akkori new wave, EBM, alternatív elektronikus
stílusok jellegzetességeivel.
1990-ben két kislemez (East West, Never Mind) vezette fel az That's Armageddon albumot, mely olyannyira sikeres volt, hogy egy harmadik kislemez/maxi is megjelent róla, a Resist.
Aktív koncerttevékenység után 1992-ben jelent meg új anyag, mégpedig a mai napig talán legnépszerűbb/legismertett Dildos mű: a Homicidal Maniac.
Gyorsan a „csúcsra" ért az együttes, ezt a kislemezt az USA-ban a neves Sire Records Company is megjelentette. Az 1993-ban megjelent Homicidal Dolls sokkal egységesebb, kiforrottabb nagylemez, melyhez minden bizonnyal Sevren Ni-Arb (X Marks The Pedwalk) produceri tevékenysége is hozzájárult.
Az együttes hangzásában egyre inkább erőteljesebb szerepet kapott a
gitár, mely először samplerezett hangminták formájában, majd az 1994-es Lost albumon és a Unite kislemezen/maxin „élőben" is megjelent.
A hangzás megváltozása egyre inkább „Krupps-osabb" lett, nem véletlenül, hiszen a Unite maxi és a Lost album munkálatai részben az Atom H Studióban, Chris Lietz produceri felügyelete mellett folytak. Még ebben az évben megjelent egy gyűjteményes válogatás 07 104 címmel, melyen helyet kapott az Everyday Is Like Sunday is, mely egy Morrissey feldolgozás, tribute.
A Zoth Ommog kiadót elhagyta az Armageddon Dildos és kisebb vándorlásba kezdett: BMG (az 1997-s Speed album kiadója), Metronome (1996-os We Are What We Are maxi), RCA (1997-es Blue Light maxi).
1999-ben egy maxi (East West 2000) és egy album (Re:Match 2000) erejéig - melyek keretében a korábbi „slágerek" modernebb, elektronikusabb verzióit jelentették meg - visszatértek a Zoth Ommog kötelékébe, de új anyag a legendás kiadó gondozásában nem jelent meg.
A 2003-as album - Morgengrauen - munkálataiban Dirk Krause nem vett már részt, helyét fokozatosan - előbb koncerteken, majd a stúdióban is - Rene Nowotny (AD:Key, Rector Scanner) vette át.
A 2005-ben megjelent Sangreal album után csak néhány koncertfellépés erejéig találkozhattak a szerencsések az Armageddon Dildos-szal.
2010-ben az Alfa Matrix bejelentette, hogy a legendás együttes következő - Untergrund című - lemezét a belga kiadó fogja piacra dobni.
Az előzetesen kiadott, kiadói válogatásokon megjelentett dalok (House Of Pain, Untergrund) alapján elektronikus, erős tradicionális EBM/electro hatásokat magánviselő album lesz az Armageddon Dildos új nagylemeze. Erről akár személyesen is meggyőződhetünk!
2011. március 25-én a Black Head
Agency által szervezett Industrial Booom! fesztivál keretében az
Armageddon Dildos 1995 után újra színpadra lép Magyarországon!
A cikk teljes egészében a http://alanthewild.blogspot.com oldalról származik.
Szerző: Alan The Wild