Mindig nehéz olyan buliról, koncertről elfogulatlanul írnom, amin magam is részt vettem, így azt hiszem ezzel az írásommal sem ért majd egyet mindenki. Hogy belevágjak a közepébe, körülbelül este fél nyolckor értem az A38 hajóra, Alec és Nic még fent volt az étterembe, lent ment a készülődés. Hamarosan megérkeztek lentre, köszönés, majd elkezdték a beállást. Éreztem ők nem azok a közvetlen zenészek, mint amit megszoktam, persze aranyosak voltak, de éreztem hogy olyan maguknak valók, így inkább csak figyeltem a beállást, meg cigiztem kint.
Ami fura volt, hogy életemben először hallottam Nic Endo-t németül beszélni, és annyira nem tudtam magamban összehozni a japán arcot a német nyelvvel, hogy valahogy azt vártam majd angolul beszél. Valamint azt is kissé csalódottan vettem tudomásul, hogy Nic-nél nincs az a hangszertorony, amivel legutóbb láttam, de tudtam azt repülővel macerás lett volna elhozni..
Lassan itt az idő, elfoglaljuk helyünket a DJ pult mögött, elkezdjük izzítani a zenét. Mindketten a noise, rythmicnoise, electro, és egyéb stílusokból válogatunk, így az aki a szokásos EBM-et várta tőlünk, kissé csalódik, de sokaknál viszont nyerő ez a váltás. Kis késéssel, de letoljuk a zenét, színpad elsötétül, jön Alec.

Számomra nem okozott meglepetést, hogy az új albummal nyitja meg a koncertet, itt még a közönség is türelmes, tudják pár számot muszáj. Jók a számok, meg a kezdés is, de mégis picit olyan erőtlen, nem robban be úgy, ahogy mindenki várta. Picit én is duzzogok, hogy adjanak rá hangerőt, kis idő után ez meg is valósul, így átadom magam a koncertnek. Egyetlen dolog zavar, amikor hátranézek látom alig százan lehetünk, abból is körülbelül húsz ember "tombol " elől, ez láthatóan Alec-et is meglepi, próbál hatni a kis közönségre, hogy igazi koncerthangulat legyen, de ez kevésbé sikerül. Nic a tőle megszokott hűvös, komoly tekintettel néz, és közben bűvészkedik hangszerein.
Van még egy gitáros is , de valljuk be, ő nem sok vizet zavar sem a színpadon, sem a bandában. A setlist ugyanaz, mint Berlinben és Bécsben korábban, 6-7 új szám, aztán 3 régi, majd egy új és vége. Akik azt várták, hogy a híres Alec számok egymást fogják váltani, azokon már látszik a csalódottság, és fáradnak is. Aztán jön a Ride, mindenki megőrül, azt hiszik most jön csak a java, de csak egy Addicted to You követi, majd egy Kiss of Death és befelezi az On Fire című új slágerrel. Amilyen votl a közönség, és az ő kedvük is, arra gondoltam nem lesz ráadás, de ez a kis lelkes csoport visszatapsolja, ők meg visszajönnek egy lassú számmal, szerintem ez nem a legjobb választás ráadásnak.

Aztán végleg el, utána még sikerül beszélgetnem vele pár percet, azt mondja tetszett neki minden, a közönséggel sem volt semmi baja, úgyhogy várja mikor hívják meg megint. Ennek azért örültem, mert összességében nekem nagyon tetszett a koncert, de sajnos sokan nem így nyilatkoztak róla. Száz szónak is egy a vége, várjuk legközelebb is.